Néhány alkotásom kapcsán megosztom keletkezésük körülményeit, gondolataimat:

 

A Kultivátor

a Kétegyházi volt Andrássy-Almássy kastély területén létesített Mezőgazdasági Gépmúzeumban kiállított, kézi hajtású talajlazító eszközről készült. Amikor végigjártam a fantasztikus gyűjteményt, leragadtam ennél a csodás gépnél, mely könnyű pillangóként szerénykedett a vaskos, tömör traktorok között.

 

Szidónia

egy csúnyácska tanárnő volt, aki negyvenévesen esett először szerelembe, sajnos egyik nős kollégájába. A viszony kitudódott. Szidóniának el kellett hagynia az iskolát, mert ő volt a „bűnös csábító”. Emlékére készítettem azt a zománcképet, melyen szívkirálynő lehetett.

 

Salamon és Szulamit

az Énekek éneke című bibliai történet hősei. Salamon király  beleszeret az egyszerű pásztorlánykába, Szulamitba. Képemen Salamon átnyújtja a szerelem piros virágát Szulamitnak. A szerelem azonban nem volt kölcsönös, mert Szulamit a pásztor fiút szerette.

 

Eszter lakomája

sikeres volt. Ahasvérus király háborút vívott a zsidók ellen, amikor Eszter meghívta egy kellemes lakomára, hogy meglágyítsa a szívét a zsidók irányába. Ahasvérusnak tetszett a gazdag vacsora, de szavát nem másíthatta meg, hadait nem hívhatta vissza. De kedvébe akart járni Eszternek, ezért katonákat küldött a zsidóknak, hogy megvédhessék magukat.

 

Lavinia

egy Erdős Renée regény szobrászművész szereplője volt. Képzeletem szerint festettem róla a zománcképet.

 

Rebeka

a bibliai Izsák felesége lett, miután az Úr álmában megjelent neki, hogy küldje el szolgáját, míg meg nem találja azt a leányt, aki vizet ad neki és tevéinek. A szolga rátalált Rebekára, aki vízzel kínálta.

 

Jákob kútja

az Élő víz című kiállításra készült. Az élő víz Jézus tanítása, melyet Jákob kútjánál adott át Jézus a szamáriai asszonynak, aki csupán kútvízzel tudta kínálni.

 

Legyőztük a sárkányt

című zománckép egy egri kiállításra készült, melynek témája a vizek védelméről szóló csallóközi rege lett, melyben a vízi tündérek védik meg a tiszta vizet a sárkányoktól.

 

Magdolna

magába roskadva ül a lélek börtönében jó és rossz cselekedetein elmélkedve. Sok valós és regénybeli nő története a kép alapja, mely egyelőre vázlatszerű, de egyszer talán kiteljesedik.

 

 

Sem scsí...

című képeknek Majakovszkij egyik verse volt az elindítója.

 

Tyúkanyó és Kakaska

az élet története, ahol Kakaska fitten, délcegen parádézik, míg Tyúkanyó, fáradtan, karikás szemekkel dédelgeti csibéit.

 

Vasméhecske

mátraszentistváni táborozásunk emléke. Később érkeztem a táborba, mint a többiek. A busznál már vártak, és alig tettem le a lábam a földre, kórusban jelentették, hogy csodás témát találtak nekem a falu végén. Tudták, hogy bolondulok a gépekért, így hát a falu szélén egy törött betonkeverő várt. Abból lett a Vasméhecske. Az ottani élmények alapján készült Kerti mulatság,

az Árokásó,

a Betonkeverő,

a Markoló

és a Kamera is.

 

A Fedeles parasztszekér,

az Úri hintó,

a Szecskavágó,

a Tűzoltó kocsi,

a valamint a Meseházikó a gömörszőlősi táborozásaink terméke. Az ottani csodás kis skanzen gyűjteményei voltak a minták.

 

A Kazánház,

a Cementgyár,

az Upponyi tó,

és a Végtelen úton

című képek témáit Királdon és környékén fedeztem fel.

 

Geometrikus képeimet

Fajó János festőművésznek köszönhetem. Az Encsen tartott nyári táborában szerettem meg a mértani formák alkalmazását. Ez a módszer azt is segítette, hogy a konstruktívnak nevezett képeimet átgondoltabban, pontosabban készítsem. Ötvözni próbáltam a kétféle eljárást.

 

Az Acélüst

, a Csőkígyó,

a Salakos csille,

és a Vasmű

című képeim, valamint a Festő a Vasgyárban című versem, az Ózdi Vasgyárban tett látogatásunk következménye. Szomorú látvány volt a kihűlt kohó, a munka nélkül maradt vagonok.

 

A Tutyi varrógép

az óbudai Textilmúzeumban ragadta meg a figyelmemet. A vaskos állványzatú gépen varrták eleink a nemez papucsokat, az un. tutyikat. Az esztergomi Prímás szigeten tartott nyári táborban volt elég idő, hogy a gép vázát apró mintákkal díszítsem, mintha színes vásznak borítanák.

Ez az aprólékos minta annyira megtetszett, hogy további képeim egyedi díszítő elemévé vált.

 

A Munka temploma

a Várpalotán látott, un. csúcsíves bányabejárat átfogalmazott képe. A bányát egykori vájár, Horváth Zoltán mutatta meg. Képemmel az igen kemény munkát végző emberek előtt tisztelegtem.

 

>Vicc:

Táborban:

Lantos Pista:

- Gyere Pálma, találtam neked egy keverőgépet. –

Körbejárom, megnézem, majd Pistához fordulok:

- Ne haragudj, aktot nem vállalok.

 

A Hamlet,

az Ofélia

és a Hamlet és Ofélia

című zománcképek a megragadó téma máig be nem fejezett kísérletei. Egyszer talán sikerül az igazit is megalkotni.

 

A Lovasberényi legenda

egy helyi mesevilág ábrázolása. Jelen van rajta a tragikus sorsú szerelmes pár és családjuk, a kolostor, és a kolostori kórus ahol a leány menedékre lelt.

A legenda rövid leírás külön címszó alatt található.

 

A Tőserdő télen

című képemet a lakiteleki téli alkotótáborban készítettem, a befagyott Tisza Holt-ága közelében. A közeli Tiszaalpárra is ellátogattunk, ahol Bagi Atya a lakiteleki lelkipásztor – egyébként a Kultúra Lovagja és híres műgyűjtő – elmondta, hogy a honfoglalás idejének egyik győztes, döntő ütközete zajlott itt, Árpád vezérünk és Zalán (Sala) hadai között.

 

A Fogók randevúja

és a Fogók haragban

című képeim alanyai a fiam szerszámos fiókjában hevertek. Amikor a szerelő kérésére kinyitotta a fiókot, hát éppen megpuszilták egymást.

 

A Fehér sziklák-at

Zorán ihlette, a beteljesületlen szerelem e csodás dala feledhetetlen.

 

Kis piros traktor

Csobánkán készült, ahol a természet-festőknek minden adott volt, hogy csodás képeket készíthessenek. Én téma hiányában csak kóboroltam a tábor különböző pontján, a fűben tanyázó társaim között. És akkor váratlanul betotyogott egy aprócska, kedves, formás, piros kis traktor. Megvolt a téma. Örömömben még „ódát” is írtam hozzá. J

 

A Bortemplom

Sátoraljaújhely egyik nevezetes épülete, táborozásunk idején igen elhagyatott volt, de az épület szépsége megérdemelte, hogy benépesítve megörökítsem.

 

A Nyaralás

és a Tengerparti üdülés

képeket a kolleganőm egyiptomi utazásáról készített fotók indították el. Duci, kalapos kis alakja meg is jelenik a képen. A víz alatti búvárkodás élményével még tartozom.

 

A Gömörszőlősön a Parasztház

udvarán terített Mariska néni a tábori reggelire. Megtudta, hogy szeretem a kenyér végét, sarkát, ezért minden reggel az én tányérom mellé tette, ahogy ő mondta a kenyér domóját. Néha friss sütivel, a Gömöri görbe tésztával is kedveskedett nekünk. Receptje:3 nagymarék liszt, 3 kismarék cukor, 2 tojás, 2 dkg szalagáré, 1 tojásnyi zsír, 1 citrom leve, csipet só, és annyi tej, amennyit felvesz. Gyúrás, nyújtás után ujjnyi csíkokra vágni, darabolt cukros dióval megszórni, görbe sütőlemezen világosra sütni.

 

A Pentele híd

festőtársam, Rosta Erzsi unokája, Nasztanovics Ferenc mérnök tiszteletére készült, aki részt vett a Pentele híd tervezésében, megvalósításában.

 

Több festményem készült a XVIII. kerületi Művészeti Egyesület csoportos, tematikus kiállításaira. Többek között a

Szerelmi álmok,

a Vízimalom,

a Koncert,

a Trilla,

a Radnóti emlékére,

az Információ áramlás, és az Eltűnt idő.

 

Az Első bál emléke

Lovasberényben készült, az ottani Cziráki kastélyban tett látogatás után. Az akkor romos kastélyt bejárva képzeltem el, hogy milyen lehetett ott az élet és egy bál, melynek emléke a kép alsó felében látható.

 

Gömörszőlősi festőtábor alkalmával a temetőbe vezető domboldalon ültem egyedül. A színes dombokkal körülvett völgyben fekvő kis falut látva felsóhajtottam: - Istenem! –  de szép! A vázlatfüzetbe rajz helyett írni kezdtem, így született meg a Gömöri fohász című versem, majd később a Magányos költő témájú festményem.  

 

Várpalotai tábor vezetője Sáska Tibor velünk együtt festegetett. Feltűnt nekem, hogy minden képén megjelennek lilás árnyalatok, akár tájkép, akár lovas, vagy vízparti kép volt a téma. Kérdésemre, hogy miért használ ilyen sok lila színt, az volt a válasza, hogy azért mert ott van, csak meg kell látni. Beszélgetésünk eredménye lett a

Mit tudnak a lilák

című képem.

 

Az Utazás

című képem.

és a Reggeli Torontóban

című képem.

című képeim a kanadai látogatás emlékei. A Torontót ábrázoló képen megörökítettem a legjelentősebb épületeket, mint a TV torony, a Városháza, a Sportközpont, és a Casa Loma kastély.