Gömörszőlősi festőtábor alkalmával a temetőbe vezető domboldalon ültem egyedül. A színes dombokkal körülvett völgyben fekvő kis falut látva felsóhajtottam: - Istenem! –  de szép! A vázlatfüzetbe rajz helyett írni kezdtem, így született meg a Gömöri fohász című versem. A Gömörszőlősi templomot festőkéssel készítettem. Ez volt az első alkalom, hogy festőkést használtam. Hamar rájöttem, hogy ez nem az én utam.